Get Adobe Flash player

 Kézdiszentlélek gyönyörű környezetben húzódó település, tiszteletre méltó történelmével, jelentős egyházi eseményeivel a Felsőháromszéki falvak egyik gyöngyszeme. Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől másfél km-re északra, a Kászon-patak két oldalán fekszik, a Székely-Kászoni hegyek előterében, a régiót Szentföldnek is nevezik a környékbeliek.

KEZDISZENTLELEK templomok_01.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_02.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_03.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_04.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_05.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_06.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_07.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_08.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_09.jpgKEZDISZENTLELEK templomok_10.jpg

A település felett emelkedik a Perkő hegy, vagy ahogy még nevezik Háromszék szent hegye, mely a római katolikus hívek egyik zarándokhelye. A falu a nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, első írásos említése 1332-ből való.

Hajdan két részből állt: az egyik része Felső-Fehér vármegyéhez, míg a másik része Kézdiszékhez tartozott. Határát Kiskászonnal együtt az Apor és a Mikes családok birtokolták. A település fontos katonai szerepet töltött be, mint a Magyar Királyság keleti részeinek egyik fő védőbástyája. A fejedelemség korában fontos szerepet játszott a Perkő délnyugati oldalán épített kastély, amelyet még a 15. század első felében kezdtek építeni, romjai ma is láthatók.

Az évszázadok során a kastélyt több földesúr és nemes család is birtokolta, napjainkban a Tarnóczyak után Tarnóczy kastélyként ismert, ami egy vadregényes leányrablásnak köszönhető. Tarnóczy Sebestyén özvegyének és leányának története Kemény Zsigmondot is megihlette, ennek nyomán készült egyik legjobb műve, az Özvegy és leánya című regénye.

Szentlélek lakói minden időben nagymértékben kivették részüket a szabadságharcos, illetve háborús eseményekben. Hősi halottjaik iránti tiszteletből emlékművet állítottak a római katolikus templom közelében. Kézdiszentlélek 1968-től községközpont, hozzá tartozik még Kiskászon, Kézdikővár és Kézdiszárazpatak. A falvakban több mint 4700-an élnek, a lakosság 99 százaléka magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A vidék lakói ellenálltak a reformációnak, és mindvégig megmaradtak katolikus hitükben. Ősidők óta a földművelés és az állattenyésztés jelenti az itt élők megélhetését, elsősorban burgonyát termesztenek.

Kézdiszentlélek főként gyönyörű templomának köszönheti hírnevét, a középkori vártemplomot műemlékként tartják számon. Az épület a falu északkeleti magaslatán emelkedik, a szentélyt övező fal különös alaprajzával egyedülálló Háromszék hasonló épületei között.

A templomot, bár délnyugati sarkán az 1401-es évszám olvasható, valószínűleg a 15. század második felében építették, 13. századi elődjét újították fel, illetve bővítették ki. A következő századokban a gótikus stílusú templomot többször átalakították. Eredeti részei között említhetők az ajtókeretek, ablakok valamint a szentségtartó fülke. Belsejének barokk jellegét a 18. században kapta. A templom dísze a főoltár, melyet 1685-ben készítettek. A kőből faragott miseasztalt helybeli mesterek faragták. A kórusban levő orgona 1902-ből való. A szentélyt az 1980-as években a két oldalán kibővítették, nemrég pedig restaurálták. A torony, amelynek magassága 28 méter, jelenlegi formáját az 1770-es években kapta. A templomot övező várfal a szakemberek szerint a 17. század végén, a 18. század elején készülhetett, sarkain kerek, törpe tornyokkal erősítettek meg. Az egyik bástyában egyházközségi állandó kiállítást rendeztek be.


A fenti képre klikkelve lépjen be a galériába!

 A közösség múltját, jelenét mutatják be a kifüggesztett képek, érdekességei a kis múzeumnak a régi miseruhák, melyek közül a legrégebbi körülbelül 100 éves. Az egyházközösség életében kiemelkedő események többek között a Pünkösdhétfő és a Szent István napi búcsú. Régi hagyomány, hogy a csíksomlyói zarándoklatról hazatérő hívek Szentléleken állnak meg pihenni és imádkozni. A legjelentősebb esemény a falu életében az augusztus 20-i, perkői búcsú, mely a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe. Az évszázados hagyománnyal rendelkező eseményre minden évben több ezer hívő zarándokol a perkői Szent István kápolnához, hogy együtt énekeljenek, imádkozzanak. Az államalapító tiszteletére épített kápolnának nemcsak műemlék, hanem eszmei értéke is felbecsülhetetlen, őrszemként magasodik a Háromszéki medence fölé. A négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzú kápolna és a négyszögletes harangláb a térség leglátványosabb műemlékei közé tartozik.

A kápolna építésének időpontját pontosan nem lehet tudni, feltehetően kora középkori alapokra épült. Az építtető Kálnoky, Apor és a Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és az Árpád-házi szent királyokat, valamint a püspököket ábrázoló freskókkal díszítette. Nemrég került napvilágra egy új freskó részlet, melyet restauráltak. Különösen szép a kápolna XVII. században készült, faragott reneszánsz ajtókerete. A Szent István napi búcsú 2007-ben a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója rendezvénysorozat záróeseménye is volt egyben. A zarándokok egyházi zászlók alatt Szent István-énekeket énekelve indultak az erődtemplom elől a Perkőre. Háromszéken nagy hagyománya alakult ki a köztéri székelykapu állításnak, Szentléleken ez alkalomból avatták fel a díszkaput a hegyre vezető úton. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A szentmise ideje alatt hagyományőrző csoportok álltak díszőrséget. A természet és az ember alkotta értékek a térség idegenforgalmi középpontjába helyezik Kézdiszentléleket. Műemléképületei méltán vonják magukra a figyelmet. Az egyik legrégebbi épület a Könczey-Páll udvarház, 1608-ban készült. Szintén impozáns épület a római katolikus parókia, melyet 1821-ben emeltek. Érdekességei még a településnek a kőből faragott kapulábak, szépen megmunkált sírkövek.

A környék hasznosítható természeti kincseinek köszönhető, hogy kőfaragó dinasztiák telepedtek le itt, alkotásaikkal emelve a falu hírnevét. A Bartalis családban több nemzedék óta apáról fiúra száll a kőfaragás mestersége, így van ez jelenleg is. Munkáikon gyakran a népi motívumokat jelenítik meg. A közművelődés és oktatás mindig is fontos szerepet kapott a szentlélekiek életében. A műkedvelő tevékenységekben számos érdeklődő vesz részt, a fiatalok szívesen vállalják a népi hagyományok fenntartását, átörökítését.

Több mint harminc éves múlttal rendelkezik a Perkő Néptánc Együttes, melyet Gergely Zoltán pedagógus alapított 1976-ban. Az együttes tizenkét táncot ismer és táncol, amelyekkel sikeresen lép fel rendezvényeken, találkozókon. Az együttes jelenleg hatvan tagot számlál a Borsika iskolai utánpótlás csoporttal együtt. A helyi oktatást nem annyira régisége, mint inkább eredményei tették ismertté. Az iskola Apor István nevét vette fel 1998-ban. Az épületben több mint kétszáz gyereket tanítanak, a különböző sportok gyakorlására pedig egy hatalmas futbalpálya, és egy sportcsarnok áll a rendelkezésre. A tornatermet a helyi önkormányzat építtette 2007-ben. A helybéliek körében nagy népszerűségnek örvend a labdarúgás, csapatuk több mint 50 éves, a Kézdiszentléleki Perkő Sport Egyesület keretében működik. A piros-fehér mezben játszó csapat háromszor szerezte meg a megyei bajnok címet, és kétszeres megyei Román Kupa győztes, 2002-ben érte el legnagyobb sikerét, amikor kiharcolta a III-as ligában való részvételt. A legkissebbek igényeit sem hagyják figyelmen kívül a faluban, nemrég kellemes környezetű, szépen rendezett játszóteret létesítettek az óvodáskorúaknak. Kézdiszentléleken példaértékű az idősek iránti tisztelet és odaadás is.

 

A megyében egyedülálló intézményt hoztak itt létre, a Szent Klára öregotthont. Az épületet a helyi katolikus egyházközség vásárolta és a Gyulafehérvári Caritasnak adta át, amely a célnak megfelelően berendezve az otthont 1995-ben nyitotta meg. A ferences nővérek irányításával 18 idős ember gondozását látják el, kellemes környezetet és családias légkört biztosítanak számukra. Kézdiszentlélek folyamatosan fejlődő település, arculata a helyiek szép iránti igényét is magán viseli, felújított intézmények, rendezett utcák fogadják a látogatót.