Get Adobe Flash player

aug 20 perko 001 resize

2017Plakat

Mátyás királlyá koronázása című előadás a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház előadásában, 2015. okt. 19.

 

meghivo_nagykoru_resize.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_01.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_02.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_03.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_04.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_05.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_06.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_08.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_09.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_10.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_11.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_12.jpgMátyás_királlyá_koronázása_címu_eloadás_13.jpg
 

Read more: Mátyás királlyá koronázása-előadás

Húsvéti néptáncelőadás Kézdiszentléleken -CIKK

Húsvéti néptáncelőadás Kézdiszentléleken
 
 
Húsvéti néptáncelőadás Kézdiszentléleken
Szerelemre szült az anyám címmel tartja hagyományos húsvéti előadását a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes vasárnap, április 20-án, este 8 órai kezdettel a kézdiszentléleki Petőfi Sándor Kultúrotthonban.
 
A nagy sikerű Eltáncolt cipellők című karácsonyi előadásuk után most új műsorral jelentkeznek, mely teljes egészében “folkműsor”, alaptémája az esküvő. Saját nézetükben, kidomboritva mutatják be egy-egy lagzi sajátosságait, nagy hangsúlyt fektetve a lagzikban is megjelenő táncos jellegzetességekre.

Read more: Húsvéti néptáncelőadás Kézdiszentléleken -CIKK

A találkozó programja:


10.30 – 11.20 Szegény ember királysága – bábjáték a Cimborák Bábszínház előadásában

11.30 – 11.40 Megnyitó

11.40 – 14.30 A csoportok fellépése - 1 rész.
A rendezvény gálájának első része, ahol az együttesek 8-12 perces műsorokkal mutatkoznak be. 
Közben kézműves foglalkozás is zajlanak: mézespogácsa díszítése, nemezelés, gyöngyfűzés, bútor festés, szélharang (gyöngyből, nádból), drótékszerek, pulikutya fonalból, bikafingató- népi hangszer készítése, hajgumi filcből stb.

13.30 – 15.00 Ebéd

14.30 – 16-00 Szabadtéri játékok: „népiolimpiás” versengős játéksorozat, rongylabdafoci, kötélhúzás, zsákbaszökés, fakanalas tojásfutam stb. 

16.00 – 19.00 A csoportok fellépése - 2 rész.
A rendezvény gálájának második része, ahol az együttesek 8-12 perces műsorokkal mutatkoznak be. 

19.00 – 20.00 János Vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncos előadás a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásában.

20.00 – 22.00 Tábortűz és szabadtéri táncház mindenkinek.

Idén a találkozóra 32 néptánccsoport hivatalos, 900 fellépő Hargita, Maros, Kovászna és Bákó megyékből, illetve a tavalyról visszatérő kisújszállási csapat, aki több generációs tánccsoporttal érkezik. 

A találkozón fellépő néptáncegyüttesek: a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes és a Tisztácska Néptáncegyüttes, a kézdivásárhelyi Harmatfű Néptáncegyüttes és Gyöngyvirág Tánccsoport, a csernátoni Szakajtó Néptáncegyüttes, a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes, a Százlábúak Ifjúsági Néptáncegyüttes, Százlábacska Gyermek Néptáncegyüttes, a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és utánpótlása a Borsika Néptáncegyüttes, a nagybaconi Pásztortűz Néptáncegyüttes, az olaszteleki Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, az erdőfülei Dobó Néptáncegyüttes, a vargyasi Csillagkövetők Néptáncegyüttes, a kovásznai Recefice Néptánccsoport, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Tánccsoport, a zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes, a marosvásárhelyi Napsugár Néptáncegyüttes, a dicsőszentmártoni Kiskökényes Néptáncegyüttes, a Madéfalvi Ifjúsági Néptánccsoport, a csíkszeredai Borsika Néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Boróka Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda és Prücsök Néptáncegyüttesek, a székelykeresztúri Mákvirágok Néptánccsoport, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a kósteleki Szellőcske Néptánccsoport. A magyarországi meghívottak Kisújszállásról érkeznek több generációs tánccsoporttal, a Garaguly és Karakasok Gyermek Néptáncegyüttesek, akik visszatérő vendégei a találkozónak, de idén hozzák magukkal a Gyöngyök Ifjúsági Néptáncegyüttest és a Nagykun Táncegyüttest is.

 

 

szorolapkezdiszent-page0001 resize

PROGRAM-3Dkezdiszent-page0001 resize

“FARSANG VAN, FARSANG VAN,
JÁRJUNK TÁNCOT GYORSABBAN.
FERGETEGES LESZ A BÁL,
MÉG A HÁZ IS MUZSIKÁL.”

 

- E MÓKÁS VERSIKÉVEL CSALOGATJUK A SZÓRAKOZÁSRA VÁGYÓ PÁROKAT A KÉZDISZENTLÉLEKI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBA 2014 FEBRUÁR 22-ÉN TARTANDÓ FARSANGI KOSARAS BÁLBA.

A BÁL MINDENKINEK SZÓL, IDŐSNEK, FIATALNAK, A KÖZSÉGBEN LAKÓKNAK VAGY MÁS TELEPÜLÉSRŐL ÉRKEZŐKNEK EGYARÁNT, MINDEN OLYAN PÁRNAK, AKI SZERETI A JÓ HANGULATÚ, ZENÉS MULATSÁGOKAT.
AZ EST FOLYAMÁN A TOTO BAND SZÓRAKOZTATJA A KÖZÖNSÉGET. ÉRDEKLŐDNI ÉS ASZTALTFOGLALNI A 0730584180-AS TELEFONSZÁMON LEHET.

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
SZERVEZŐK

 

MEGHIVO-KULTURHAZ

NAGYKORUSITAS2013

 

A kovásznai Pokolsár Egyesület bemutatja Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című kétrészes vígjátékát a kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Házban. Időpont: 2013. november 23. szombat 19:00 óra. Belépő ár: felnőtteknek 10 Ron, gyerkeknek 5 RonSZINHAZ


Szabó Andrásnak, a Budapest XI. kerületi Önkormányzat képviselőjének „A magyar nyelvért” Benedek Elek Emlékdíj átadásakor elmondott ünnepi beszéde

Kézdiszentlélek, 2013. június 23.

(szerkesztett, rövidített változat)

„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá...”

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Igazgató Úr!

Kedves Tanárok!

Kedves Diákok!

Kedves Szülők, Nagyszülők, Testvérek, kedves Vendégek!

 

Az előbbi idézet a 12. századi Halotti Beszédből származik, s habár néhány szó kissé furcsán hangzik 21. századi fülünknek, mégis tökéletesen értjük a majd ezer évvel ezelőtt írt sorokat.

IMG_0653_jav.jpgIMG_0656_jav.jpgIMG_0657_jav.jpgIMG_0658_jav.jpgIMG_0659_jav.jpgIMG_0685_jav.jpg

Ugyanígy a 13. századból ránk maradt Ómagyar Mária-siralom szövegének megértése sem okoz gondot, miközben az angolok a 400 éve élt Shakespeare-t, az angol reneszánsz, de talán az egész angol irodalom egyik legnagyobb alakját már csak szótárral a kezükben képesek olvasni.

 

Mi lehet az oka annak, hogy az indoeurópai nyelvek között szigetként jelen lévő anyanyelvünk, „az emberi logika egyik csúcsterméke” ilyen csodálatos módon ránk maradt, miközben körülöttünk népek és nyelvek tűntek el és tűntek fel?

Pedig a Kárpát-medence mindig is átjáró ház volt. Őseink évszázadokon keresztül kényszerültek háborúzni saját földjükért, s a háborúk folyamatosan tizedelték a magyarságot. Hol a német, hol a tatár, hol a török hadsereg, hol szovjet „barátaink” dúlták fel az országot, és irtották a lakosságot.

A legnagyobb veszteséget a török hódoltság alatt szenvedtük el. A 150 éves uralom alatt a 4,5 milliós magyarság létszáma 1,5 millióra csökkent. A Kárpát-medence elnéptelenedett területeit ezt követően töltötték fel bevándorlók százezreivel. Jöttek ide osztrákok, bajorok, szászok, lengyelek, szlovákok, zsidók, és persze jöttek románok is – igaz, őket már korábban elkezdték betelepíteni. Jöttek, és mi befogadtunk mindenkit, és ki-ki beszélhette a maga nyelvét. Volt iskolájuk, templomuk.

Az előbb elmondottak alapján azt várnánk, hogy a magyar nyelven beszélők kisebbségben maradtak; ez lenne a logikus. Mégsem ez történt. A 20. századra az ország lakóinak 90 százaléka – függetlenül attól, hogy ősei magyarok voltak-e vagy sem – magyarul beszélt, sőt gondolkodott. Hihetetlen ereje van az őslakosságnak, mely nemcsak befogadja az itt letelepülőket, de szokásaiban is magyarrá formálja a bevándorlókat. És mindezt nem erőszakkal teszi, hanem egyfajta „varázslattal”.

Kedves Tanárok! Hogy mi ez a varázslat, mit tud a nyelvünk, amit más nyelvek valamiért nem, csak sejtjük. Azt azonban tudjuk, és ez az Önök felelőssége is, hogy ezt a ránk hagyott ősi, több ezer éves, gyönyörű nyelvet tovább kell adnunk gyermekeinknek. A diákoknak pedig kötelességük, hogy minél szebben meg is tanulják, és mesteri fokon míveljék anyanyelvünket.

A „Magyar nyelvért” emlékdíj megalapításával éppen az volt a budapesti XI. kerület képviselőtestületének szándéka, hogy elismerje és ösztönözze a határon túli magyar közösségek, ezen belül is testvértelepüléseink anyanyelv ápolásért tett küzdelmét.

A díjat Sass Szilárd képviselő kollégám kezdeményezésére alapítottuk, akinek édesanyja a Felvidéken volt magyartanár. Szilárd sajnos nem lehet jelen ezen a díjátadón, de pontosan tudom, hogy milyen érzésekkel adná át a díjat, hiszen mindkettőnk családja a Felvidékről származik, és mindketten kiemelten fontosnak tartjuk anyanyelvünk védelmét. Így lehet, hogy idén első alkalommal adjuk át a „Magyar nyelvért” emlékdíjat testvértelepüléseinken a Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, és itt Erdélyben is.

A díj mottója Benedek Elek intelme: „az állam nyelvét meg kell tanulni, de édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni!”

S most szeretném felolvasni „A magyar nyelvért” Benedek Elek Emlékdíjhoz kapcsolódó felhívást, amely az iskolában is megtalálható a folyosón kifüggesztve:

Benedek Elek a Székelyföld szülötte és ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta. A Cimborán keresztül Benedek Elek a világban való korszerű tájékozódásra, a hagyományok megbecsülésére, az anyanyelv ápolására nevelt: „az állam nyelvét meg kell tanulni, és édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni”.

 

Emlékének megőrzésére és az iskola diákjainak támogatására megosztható díjat alapítunk határozatlan időre, de minimum 10 éves időtartamra, a Kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola végzős diákjai részére. A Díjakat minden évben azok a végzős diákok kaphatják, akik általános iskolai tanulmányaik során kimagasló eredményt értek el a magyar nyelv tanulásában és művelésében, valamint tanulmányaikat gimnáziumban vagy középiskolában kívánják folytatni.

 

A Díjat minden évben, a magyartanárok javaslatára, a tantestület ítéli oda.

Ebben az évben „A magyar nyelvért” Benedek Elek Emlékdíjat Bándi Lilla Enikő kapta, akinek szívből gratulálok a kiváló teljesítményhez.

 

 

Szőllősy Szabó Lajos emlékünnepség 2013 febr. 2

 Jeles Napok Háromszéken című rendezvénysorozat keretén belül február 2-án, már délután elkezdődtek a Szöllősy-Szabó életét ismertető rendezvények: a Nagy Mózes Líceumban Beján András történész, iskolaigazgató a koreográfus diákéveiről tartott előadást, majd az iskola udvarán ünnepélyes fáklyagyújtásra került sor. A fáklyákat a Székely Virtus huszár hagyományőrző csapat tagjai lóháton vitték Kézdiszentlélekre, ahol Szöllősy-Szabó Lajos, halálának 2010. évfordulóján kaphatta meg az őt illető elismerést: ugyanis a fényes karrier, ellenére mostoha körülmények közt, elfeledve, a miskolci szegényházban hunyt el 79 éves korában, 1883-ban.

EMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_01.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_02.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_03.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_04.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_05.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_06.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_07.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_08.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_09.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_10.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_11.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_12.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_13.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_14.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_15.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_16.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_17.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_18.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_19.jpgEMLEKUNNEPSEG - SZENTLELEK 2013_20.jpg

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, ünnepi beszédében elmondta: „Kevesen emlékeznek Szöllősy-Szabó Lajosra, még kevesebben tudják, hogy nem csak táncmesterként, hanem honvédként is beírta magát a történelembe, hiszen kivette részét a szabadságharcból. Kézdiszentléleken, szülőfalujában fontos, hogy emlékezzünk Szöllősyre, hiszen jó helyen van a hagyaték miután több mint 37 éve kimagasló eredményeket ér el a tánc szervezése és bemutatása a helybéli Perkő együttes által. Az egy hétig tartó eseménysorozat, az itt elhelyezett emléktábla csak részben törleszti adósságunkat irányába, hiszen ott a helye a szakirodalomban, a magyar kultúrtörténet többi kimagasló alakja mellett. Az elkövetkező hét rendezvényei ezt is előmozdítják.” 

 A szombati ünnepség egyik magasztos pillanata a huszárok érkezése volt, hiszen a szentléleki kultúrotthon előtt több mint 400 fős tömeg várta a fáklyás lovasokat. Itt került sor az emléktábla leleplezésére, amely Szöllősy-Szabó Lajos munkájára utaló táncos párt ábrázol. A leleplezést megelőzően Balogh Tibor Kézdiszentlélek polgármestere elmondta: a település híres szülötte előtt úgy tiszteleghet az utókor, hogy az általa kidolgozott körmagyar nevet viselő táncot nem hagyják feledésbe merülni. Imreh-Márton István a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője a Szöllősy által kidolgozott körtáncról elmondta: a korabeli diplomaták sem voltak képesek olyan messzire vinni Magyarország hírét, mint ez a magyaros, a külföldiek számára merően új koreográfia.

 Az ünnepség a kultúrotthon falain belül Bajna Zsóka táncszakíró előadásával, a Perkő és a Háromszék táncegyüttesek által bemutatott Szöllősy féle Körmagyar tánccal folytatódott, végül pedig a táncos kedvűek a kosaras bálban mutathatták meg tudásuk.

 http://www.kvmt.ro

A fotókat készítette: Vargyasi Levente 

 

Read more: MŰVELŐDÉSI HÁZ