Get Adobe Flash player

A ,,PERKŐ NÉPTÁNCEGYÜTTES"HÚSVÉTNAPI MŰSORA

2016

HUSVET 2016_01.jpgHUSVET 2016_02.jpgHUSVET 2016_03.jpgHUSVET 2016_04.jpgHUSVET 2016_05.jpgHUSVET 2016_06.jpgHUSVET 2016_07.jpgHUSVET 2016_08.jpgHUSVET 2016_09.jpgHUSVET 2016_10.jpgHUSVET 2016_11.jpg


 

 2015 december 25 Kézdiszentlélek

PERKO ELOADAS 2016  A CSOKA https://www.youtube.com/watch?v=mNdYqKR0VJg

 

Táncosok: Bálint Tibor,Balogh Beáta,Balogh Kinga,Barabás Barnabás,Barabás Kincső,Barabás Lehel,Baróthi Szabina,Baróthi Szabolcs,Baróthi Zsófia,Bartók Botika,Domokos Mónika,Fákó Alpár – Attila,Gere Csaba,Horváth Zsolt,Kádár Andrea,Marthi Jenő ,Marthi Zsuzsa,Miklós Róbert,Molnár Judit,Molnár Timea,Nagy Balázs,Pinti Ágnes,Porkoláb Szabolcs,Porkoláb Zsombor,Ráduly Barnabás,Szabó Ágnes,Tamás Réka,Tamás Szabolcs,Török Levente,Ábri Zoltánka
Rendezte és koreografálta: Horváth Tas és Lukács Réka
Rendezőasszisztens: Marthi Jenő
PR management: Bálint Tibor
Hang- fénytechnika: Jakabos Ervin
Elnök: Nagy Balázs
Adminisztráció: Szabó Gyula
Videó: Kovács Barnabás, Kovács Zsolt Barnabás
Vágó:Kovács Barnabás
Médiapartner: Profi Rádió

 


 

Nemzeti Összetartozás Napja volt az Edömér utcában

 

 

 
Népzenei előadásokkal, táncbemutatókkal és gyerekprogramokkal ünnepelte Újbuda Önkormányzata a Nemzeti Összetartozás Napját, június 7-én. A Feneketlen-tó melletti Edömér utcában az elcsatolt területek testvérvárosai mutatkoztak be. A Nemzeti Összetartozás Napjáról még 2010-ben határozott a parlament, döntése értelmében a trianoni békediktátum évfordulóján a magyar nemzet határokon átívelő egységét és összetartozását ünnepelte az ország.

A magyar parlament 2010-ben alkotott jogszabályt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. Az országgyűlés ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alatt élő magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek, és ezt az összetartozást nem törheti meg soha semmilyen változás vagy tragédia. A jogszabály később Magyarország Alaptörvényébe is bekerült. 

 

Ennek szellemiségében szervezte meg idén is saját összetartozás ünnepét Újbuda Önkormányzata az Edömér utcában, ahol a városrész határon túli testvérvárosainak kultúráját, gasztronómiai szokásait ismerhették meg a látogatók. A felvidéki Nádszeg, a kárpátaljai Bene, a vajdasági Ada, valamint az erdélyi Marosvásárhely és Kézdiszentlélek legjellegzetesebb ízeit kóstolgatták a kerületiek, miközben a színpadon népzenei együttesek léptek fel. 

Hoffmann Tamás polgármester elmondta, hogy a parlament azért alkotta meg ezt az ünnepet, hogy Trianonra ne csak nemzeti gyászként, hanem a magyar nemzet határokon átívelő egységének és összetartozásának örömünnepeként emlékezhessünk. - A határon túl élő magyarokról kötelességünk gondoskodni, hiszen kultúrájukban, nyelvükben és lelkükben hozzánk tartoznak – mondta. A polgármester úgy véli, azzal, hogy az országgyűlés alaptörvénybe iktatta a rendelkezést és lehetővé tette az állampolgárság felvételét, az ország közjogi értelemben rendezte adósságát a határon túli magyarok felé. Fontosnak tartja, hogy az összetartozás érzése a mindennapokban is érzékelhető legyen, amit a szoros testvérvárosi kapcsolatrendszer is erősít. 

Simicskó István országgyűlési képviselő, államtitkár szerint, bár a győztes hatalmak rendkívül méltatlanul bántak a magyar nemzettel, lelkünk erősségét az mutatja igazán, hogy képesek vagyunk-e felülemelkedni a tragédiákon, túltenni magunkat a megpróbáltatásokon. 

Szabolcs Attila parlamenti képviselő azokhoz is szólt, akik ellenzik az ünnepnapot. –Trianon ugyan a magyarság legnagyobb traumája, azt viszont ünnepelni kell, hogy sikerült túlélni – mondta. Szerinte az utóbbi években a magyarok között olyan összefogás alakult ki, amely biztosítja a nemzet fennmaradását. Megjegyezte, most először fordult elő, hogy a világ magyarsága a választásokon keresztül beleszólhatott az itthoni közügyekbe. A Nemzeti Összetartozás Bizottság tagjaként hangsúlyozta, támogatják a határon túli magyarok autonómiát célzó törekvéseit, azt hogy szülőföldjükön boldoguljanak. Szabolcs Attila úgy véli, a szabad nyelvhasználat, a kulturális, gazdasági vagy közigazgatási önállóság vállalható célkitűzés, amire jó példa Tirol, Baszkföld vagy Katalónia autonómiája.

T.D. - ÚjbudaTV (2014. 06. 10.)

 

 

Lelkeket melengető néptánctalálkozó


A Kézdiszentlélek fölött emelkedő Perkőn a Kovászna Megyei Művelődési Központ Kézdiszentlélek önkormányzatával együttműködve június 14-én kilencedik alkalommal szervezte meg a gyermek- és ifjúsági táncegyüttesek találkozóját. Az eseményen 34 csoport és közel 950 táncos volt jelen Kovászna, Hargita, Maros és Bákó megyéből, illetve részt vett a tavaly is fellépő kisújszállási csapat, amely három különböző korosztályú csoporttal érkezett, a Garaguly és Karakasok nevű gyermek-néptáncegyüttessel, akik magukkal hozták a Gyöngyök Ifjúsági Néptáncegyüttest és a Nagykun Táncegyüttest is.
 
A Morfondír.ro Virág Endrétől, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referensétől, valamint a részt vevő csoportok oktatóitól arról érdeklődött, hogyan értékelik az idei rendezvényt.

Az Erdélyi Perkő Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttesek Találkozóját első alkalommal 2005-ben szervezték meg Jánosi József táncmester kezdeményezésére. Az első találkozás nyolc tánccsoport részvételével zajlott, és onnantól kezdve egyre népszerűbb lett a rendezvény. Már az első találkozók után megfogalmazódott a szervezőkben, hogy nemcsak a csoportok színpadi megmutatkozására van szükség, hanem olyan rendezvényre, amelyen a székelyföldi gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek lehetőséget kapnak a kapcsolatteremtésre, és megélhetik, hogy milyen sokszínű és gazdag a magyar néphagyomány.

Virág Endre főszervező véleménye szerint manapság sok fesztiválszerű rendezvényt szerveznek, amelyre a néptáncegyüttesek megérkeznek, fellépnek, esetleg átvesznek egy oklevelet, és utána – anélkül, hogy egymással találkoznának – elmennek. Ilyen találkozóról azonban, mint amilyen a perkői, nem tud egész Erdélyben. Nem tömegrendezvényt kívántak szervezni, hanem olyan találkozót, amelyen a néptáncot szerető emberek összegyűlnek és örvendeznek egymásnak, a fellépő gyermekek és fiatalok pedig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ápolják a magyar néptáncörökséget – tette hozzá.

Miért a Perkőn?

A Perkő-tetőn áll a 13. századi, római katolikus Szent István-kápolna, amely a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek vára helyén épült. Virág Endre elmondta: azért választották a Perkőt helyszínül, mert ez szakrális, a külvilágtól, a külső információbefolyástól elzárt tér, ahol a találkozók napján minden, ami a résztvevőket körülveszi, értéket képvisel.

A színpadi fellépések mellett a szervezők kézműves-tevékenységekről is gondoskodtak, voltak „népi olimpiás" szabadtéri játékok (rongylabdafoci, kötélhúzás, zsákbanfutás, fakanalas tojásfutam stb.), környezettudatos stand, kiértékelő az együttesvezetőknek, tábortűz, közös táncház, zenélés és éneklés, a nyeregben végighúzódó sátrakban pedig a népművészek kínálták termékeiket.

– Idén bővült a műsorok és tevékenységek palettája. A találkozót rendhagyó módon bábjátékkal indítottuk – közölte a főszervező –, a Cimborák Bábszínház Benedek Elek meséje nyomán A szegény ember királysága című bábjátékot adta elő Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében. A napot pedig a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi EgyüttesJános vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című előadása zárta Boka Gábor rendezésében.

A tánccsoportok fellépése előtt Vaszi Levente, a Duna Televízió Fölszállott a páva tehetségkutató műsorának közönségdíjasa énekelt, majd sorra színpadra léptek a tánccsoportok.

A résztvevők élményei

Ürmösi Incze Mária, a Háromszék Táncegyüttes tagja, a kézdiszentkereszti Tisztás Táncegyüttes oktatója elmondta, hogy ők hatodik alkalommal voltak jelen a találkozón, amely a gyerekek számára a megmérettetés mellett néptáncos évadzárást, ugyanakkor örömet, játékot, kirándulást, ismerkedést, tanulást, ösztönzést és feltöltődést jelent. Csoportjuk 2008 őszén alakult Boldizsár Erzsébet kultúrigazgató kezdeményezésére. Eleinte egy csapat működött, aztán a felserdült ifjak helyét átvették az utánuk következők, majd csatlakoztak hozzájuk az óvodáskorúak is. Jelenleg három csoportban folyik a munka: 20 tagú az óvodáskorúakat foglalkoztató Minitisztás, 30 általános iskolás gyerek táncol a Tisztáskában, és 20 líceumista, illetve 20 éven felüli fiatal a Tisztás nevű csoportban. Fő céljuknak tekintik a még elő néphagyományok gyűjtését és ennek hiteles színrevitelét. Tevékenységükben a színpadi szempontok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az a gondolat, hogy a magyar néptánc nem holt anyag, amire múzeumi kellékként kell tekinteni, hanem hogy helye van a mai fiatalok életében is. Idén a Perkőn a Tisztáska a Tisztás táncegyüttessel közösen felcsíki táncokat adott elő. Az oktató arról is beszámolt, hogy mindhárom csoportban rendszeresen szervezik a próbákat, és a fellépésekkor ragaszkodnak az élő zenéhez, soha nem táncolnak gépzenére. A Perkőn Veres Hunor és Harai Hunor prímások, Horváth Tas brácsás és Csibi Szabi gardonyos húzta az együttesnek a talpalávalót.

A Kostelekről érkezett Vaszi Levente közölte, hogy a Szellőcske Néptánccsoport a Szellő Táncegyüttes utánpótlása, amely 2010 óta működik Ferencz András és Imre Éva magyartanárok vezetésével, 2012 óta pedig ő vette át a gyerekek tanítását. A tánccsoport I–VIII. oszályos gyermekekből áll, akiknek Vaszi Levente szerint az a kötelességük, hogy őrizzék és továbbadják a csángómagyar hagyományt, mert nekik ez a „buletinjik". Mint mondta: a gyermekek tiszta lélekből és szeretetből táncolnak, énekelnek, és képviselik, amit otthonról, a nagyszülőktől, a „tanár bácsiktól és a tanár nénitől" kaptak. A csoport létszáma évről évre változik, jelenleg 43 tagú, hetente egyszer próbálnak, de a „nagy próbákat" igazából az jelenti számukra, amikor bálok, mulatságok vannak a faluban, mert akkor tudnak még „lopni" az idősebbektől.

– Most kaptuk az első meghívást a perkői néptánctalálkozóra. Virág Endre barátom által, aki táncostársam volt a Háromszék Táncegyüttesnél, sikerült ide eljutni. Az egyik zenész most én voltam, de már lassan alakul egy zenekar nálunk a faluban, ami két hegedűsből (Vrencsán Dávid és Váta Gábor) és egy gardonyosból (Kis Árpád) áll, akik most végeztek a 7. osztállyal. Timár Viktor és Györgyicze Csilla hidegségi prímásoktól tanultak hegedülni. A továbbiakban es számítanak reánk, azt mondta Endre, úgyhogy ügyekszünk jövőre es itt lenni. Jó élményekkel „pakolt fel" a találkozó münköt, jónak tartom, hogy van, mert a gyermekeknek ez egy díj így az év végin. Egész évben nincs úgy lehetőségünk, hogy kivigyük a faluból őköt, s most ez egy jó alkalom volt. Színvonalas itt minden produkció, úgy hogy ez ösztönözi őköt es – fűzte hozzá.

A szervezők tervei

Virág Endre beszámolójából kiderült, hogy már most a következő évi találkozó lebonyolításán gondolkodnak: a tízéves jubileum alkalmával – 2015-ben – kétnapos rendezvényt szeretnének szervezni, ahol ezerre tervezik a résztvevők számát, és tovább kívánják erősíteni a csoportok közötti tapasztalatcserét. Mint mondta: idén is meghívták Furik Rita budapesti koreográfust, aki az együttesek vezetőinek elmondta az észrevetéleit nemcsak a táncokkal, hanem a viselettel és a viselkedéssel kapcsolatban is.

A résztvevőkben egyre inkább tudatosodik, hogy a találkozó egy mozgalom része, nevelési forma is, ahol a tánc mellett ugyanolyan fontos az öltözködés, a megjelenés, a viselkedés és a modor – fűzte hozzá a főszervező.

Az oktatók képzését a találkozó után is szeretnék folytatni, ezért hirdettek meg június 30. és július 5. között egy tábort Rétyen az iskolai csoportok vezetői számára, ahol kiváló szakemberek adják át majd a tudásukat a néptánctanítás terén. Sok lelkes pedagógus foglalkozik a gyerekekkel és a fiatalokkal, s mi abban szeretnénk segíteni őket, hogy szakszerűbben, minél jobb módszerekkel oktassanak – zárta a mondandóját Virág Endre.

 

A Perkő néptáncegyüttes ,,Szerelemre szült az anyám" cimű húsvéti ünnepi műsora

 

Eltáncolt cipellők - 2013 Karácsonyi műsor 

 

 2013. december 25-én 19:00 órakor kezdődött a Perkő Néptáncegyüttes - Kézdiszentlélek ünnepi műsora, amelynek a címe Eltáncolt cipellők volt. Az műsor koreográfusai Horváth Tas, Lukács Réka, valamint Marthi Jenő. A hang, és fénytechnikát biztosította Jakabos Ervin. 

A fényképeket Szabó Tamás készítette.

 

További képek itt...

https://www.facebook.com/PerkoNeptanc

 


 


 

 

A Perkő néptáncegyüttes ünnepi műsora

A kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húsvéti táncjátéka.

Táncosok:
Bálint Tibor
Barabás Barnabás
Barabás Lehel
Bartók Botond
Fáko Alpár
Gere Csaba
Marthi Jenő
Marthi Miklós
Nagy Balázs
Porkoláb Szabolcs
Ráduly Barnabás
Sipos Előd
Szabó Gyula
Tamás Szabolcs
Török Levente
Balogh Beáta
Balogh Kinga
Baróthi Zsofia
Bartók Szende
Daragus Anna
Domokos Mónika
Gergely Timea
Jáno Tünde
Molnár Tünde
Pászka Rácz Melinda
Pinti Ágnes
Szabo Ágnes
Szász Johanna
Voloncs Mária
Oktatók,koreografusok:
Horváth Tas,Lukács Réka,Marthi Jenő
Zenészek:
Ábri Bela,Kelemen István,Csűrös Imre,Csoboth Lehel,Harai Levente
Hangositás:Jakabos Ervin
Tamogatóink:
NIKO Kft.Máriássy Attila,Kézdiszentlélek község polgármesteri hivatala és helyi tanácsa, magánszemélyek, helyi vállalkozók és mindazok akik előadáasról előadásra megnézik és tapssal jutalmazzák műsorainkat.